Sesshoumaru �s Akera By: Sessh fan

Csod�s napra virradt a k�z�pkori Jap�n. A madarak csiripeltek, a nap s�t�tt �s enyhe szellõ lengette a cseresznyef�k �gait. Semmi sem zavarta meg a ny�ri nyugalmat. Egy jelentõs�gteljes alak l�pkedett az erdõben. Hossz�, ez�st�sfeh�r haj�t meglengette a szellõ, pr�mje hetyk�n l�gott le v�ll�r�l. Arany szeme csak �gy szikr�zott. Sz�p f�rfi volt. �tit�rsai egy k�tfejû s�rk�nyl�, egy kobold �s egy 7 �v k�r�li haland� kisl�ny volt. Hirtelen a f�rfi, Sesshoumaru, aki a nagy kutyaszellem, Inutaisho fia volt, meg�llt, �s sz�lt k�vetõinek:

- Itt maradunk. - Azok meg csak b�lintottak.

D�lut�n Sesshoumaru nagy�r �gy d�nt�tt elmegy s�t�lni. Furcsa illat k�lt�z�tt orr�ba. Ismerõs volt, de m�gsem. Valami eg�szen furcsa illat. Sesshoumaru eml�kezett r�, hogy gyakran �rezte ezt az illatot, ha v�letlen�l egy haland� faluba t�vedve elment egy friss szerelmesp�r mellett. Sõt. M�g korcs kis�ccse �s a haland� bar�tnõje k�zel�ben is �rezte. De sosem foglalkozott vele. Most is csak az�rt keltette fel a figyelm�t, mert a k�zelben nemhogy egy falu, de m�g testv�re szag�t sem �rezte. Csak ez a mindent elbor�t�, �desk�s illat volt az orr�ban. �tk�zben azzal nyugtatta mag�t, hogy csak a cseresznyefa vir�gait �rzi, de ez eg�szen m�s volt. M�r j� ideje s�t�lt, amikor egy tiszt�sra �rt. Itt �rezte az illat forr�s�t. Meg�llt, �s k�r�ln�zett. Tekint�lyt parancsol� volt, �s m�gis volt valami �rz�keny benne. T�n a haland� l�ny, Rin miatt, aki megtan�totta szeretni. B�r ezt a mai napig nem ismerte el a nagy�r…

Hirtelen belekapott a szellõ Sesshoumaru haj�ba, �s a tiszt�son, kb. 5 m�terre a nagy�rt�l megjelent egy gy�ny�rû nõ. Neki volt ilyen �rdekes illata. Sesshoumaru t�gra ny�lt szemekkel n�zte a t�nem�nyt, aki huncut mosollyal az arc�n elindult fel�. Hossz� barna haja volt, k�z�pen elv�lasztva, �s a jap�n m�ddal ellent�tben nem volt fufruja. S�t�t szeme volt, barna, de volt benne egy m�sik sz�n is. Arany… Vir�gos kimon� volt rajta, lila alapon m�lyk�k vir�gokkal. Kimon�ja a combja k�zep�ig �rt, �s vil�gosbarna saru, aminek p�ntj�t l�bsz�ra k�r� tekerte. Egy pontra meredt, Sesshoumarura. Rend�thetetlen�l haladt a nagy�r fel�, aki �gy �rezte, ahogy k�zeledik fel� ez a csoda, �gy erõs�dik sz�vver�se. Ezt m�g mag�nak se merte elhinni. V�g�l a l�ny meg�llt Sesshoumaru elõtt, �s elmosolyodott. Gonosz, huncut mosoly volt ez, amit a nagy�r igen rossz n�ven vett, de a sz�ve m�ly�n tetszett neki. A l�ny belen�zett az aranys�rga szemp�rba, majd felemelte kez�t, r�tette Sesshoumaru arc�ra, majd megsz�lalt:

Sesshoumaru szeme elkerekedett, �s titkon kicsit sz�gyellte mag�t. M�r hallott ezekrõl a t�nd�rekrõl, de õ is csak boszork�nynak tartotta õket. Nem is �rtette mi�rt kapnak akkora tiszteletet. A l�ny keze lecs�szott Sesshoumaru arc�r�l, a mellkas�ra, pont a sz�ve f�l�

- Ideges vagy, mondd csak?- k�rdezte. - Ne feszengj, ez ront el mindent.

A szellem sz�ve pedig majdnem kiugrott a hely�rõl.

- Sok nõ k�v�ns�g�nak vagy t�rgya, Sesshoumaru. - azzal k�zelebb hajolt, �s sz�jon cs�kolta a nagyurat, aki teljesen led�bbent. M�r �ppen viszonozta volna a cs�kot, amikor a l�ny elh�z�dott tõle, �s elindult. Sesshoumaru ut�na ki�ltott:

- V�RJ! Mi a neved?- a l�ny visszafordult, elmosolyodott, �s csak ennyit mondott:

- Akera. - majd eltûnt az erdõ sûrûj�ben. Sesshoumaru pedig csak �llt meredten, �s a csod�latos t�nem�ny ut�n b�mult. Nem tudta mi t�rt�nik vele. Melegs�g t�lt�tte el fagyos sz�v�t, �s mar� hi�ny csapta meg eg�sz l�ny�t. Akarta ezt a l�nyt. Akera… A hangja m�g mindig ott csengett a f�l�ben, illata az orr�ban keringett. P�r perc m�lva �sszeszedte mag�t, visszavette semmitmond�, unott arckifejez�s�t, �s elindult a t�bor fel�, oda, ahol a t�bbieket hagyta.

Ek�zben a csod�s l�ny csak kapkodta a levegõt, �s �gy �rezte utol�rte az az �rz�s, amit õ k�zvet�t. Beleszeretett a nagy�rba. Meg kellett nyugodnia. Els�t�lt egy szakad�khoz, aminek sz�l�rõl l�tszik a tenger. Akera csak n�zte a m�lyk�k takar�t a naplement�ben, �s gondolkodott. Nem �rtette. Õ, aki megfogadta hogy soha t�bb� nem engedi hogy b�rki is elcs�b�tsa, �s nem lesz t�bb� szerelmes, itt �llt, �s csak egy f�rfira tudott gondolni. Felh�zta l�bait, majd a levegõben t�r�k�l�sbe helyezkedett. Vett egy m�ly levegõt, lehunyta a szem�t, �s relax�lt… Folyt. K�v.