A Suicide Circle-ben van egy jelenet, ahol a rendőr belép a metróba, azon gondolkozva épp, hogyan lehet egyáltalán észrevenni, ha valaki kilátástalan és/vagy öngyilkosságra hajlamos. Ahogy körbenéz a válasz magát kínálja. Mindenhol körülötte fáradt, elkeseredett arcok néznek a semmibe. Amint megláttam őket, én is arra gondoltam "Ezek az emberek bármikor megölhetnék magukat!". Rémisztő jelenet, az a furcsán ijesztő típus.

Ma úgy felejtettem a webcamot. Nem vett fel semmit, csak bekapcsolva maradt miután képeket készítettem pár rajzomról. Éppen böngészgettem, mikor elkezdtem lepakolni mindent a tálcára. Minden figyelmeztetés nélkül a saját, kifejezéstelen, fáradt arcomba bámultam enyhe felső szögből, pontosan azzal a tekintettel, amire pár hónappal ezelőtt azt mondtam "bármikor megölhetnék magukat". Leírhatatlan érzés volt. Mint a horrorfilmekben, mikor kiderül hogy valami baromi ijesztő történt a film közepén, végig szem előtt volt, de csak a végén esik le. Nincs ennél rosszabb. Hány éve ülök én így a buszon, az órákon, itthon? Sok mindent megmagyaráz legalább, még ha így utólag is. Tudom, hogy sokan vannak, akik szeretik, ha az emberek észreveszik rajtuk ha, valami nincs rendben. Sajnos nem vagyok köztük, így engem ez az egész úgy ért, mintha nem is tudom... mintha otthon vettem volna csak észre hogy egész úton le lett volna csúszva a sliccem és mindenem kint van. Megalázó. Vajon hány embernek tűnt fel? Azt hiszem - ha már így Suicide Circle - azért annyira soknak csak nem. Van ez a dolog, hogy ha nem erőszakolod le a saját lelkivilágod a másik torkán, nem fogja érdekelni, és erre nevetségesen kevés a kivétel. Viszont nem tudok érte senkit hibáztatni, ha akarnék se. 

Azt hiszem legközelebb inkább csak telefonnal csinálom a hülye képeket.

A tétel címe "Love theme" és ennél a jelenetnél hangzik fel először. Érdekes mód szerintem nem a szeretetről, hanem annak a hiányáról szól.

Le kellett mennem vásárolni, éppen most értem vissza. Semmi megerőltető, három perc annyi se a bolt innen. Mivel már napok óta megengedhettem magamnak azt a luxust, hogy nem tettem ki a lában a lakásból, a közelgő tél mély, bántóan valós és nyomasztó szaga hirtelen ért. Hószag van. Ott van a levegőben, bár hó még sehol, lehet hogy nem is lesz, de a szaga már ott van a levegőben. Ez az egész változás pár nap alatt zajlott le, megint. Tavaly is, mikor a tavasz volt esedékes, igazából egyik nap esett, másnap meg már olyan meleg volt, hogy szoknyában szaladgáltak a szemináriumról késő lányok a főiskolára. Aztán másnap megint hó. Most volt egy pár napos őszünk: Még szeptember éppen hogy itt volt, még égetett a nyári nap, uralta az eget mint valami trónjáról letaszíthatatlan király, de a levelek egyszerre csak leborultak, és a földig meg sem álltak, behódolva a még láthatatlan és nyomtalan, de időben már esedékes ősznek, mint a következő birodalom közelgő uralkodójának. És most? Még csak október van, annak is csak a legeleje, mégis a hó - a tél halálszaga - már itt lebeg az elhaladó feje felett mint valami rossz ármány, leselkedő gyilkos.

Tél lesz itt tehát, és már nagyon jönni akar, valószínűleg feldühödve a legutóbbi vereségén, amit nem is a szokásos ellenség, a tavasz ellen veszített - azt már megszokta -, hanem a türelmetlen nyár szorította sarokba. Ősz, tavasz - már csak jellegtelen formalitások csupán, pár nap alatt lezajlanak, csak jöhessen már a jéghideg tél, vagy a szikkasztó nyár. Odalent most a még nappal bátran sütő napot most mint valami sötét, szürke, oszladozó kéz a maga hegyes karmaival markába szorította, valószínűleg ugyanazzal a mohó birtoklási vággyal, mint ahogy a karácsonykor a havazó gömböt a gyerek tartja a markában.

Télen már semmi sem okoz örömet. Valahogy mintha a hideggel az emberek szíve is befagyna egy kicsit, nem? Ülnek a hideg padokon, esetlenül bebújva a kabátokba, hideg levegőt szívnak és fújnak ki, néha egy kis alkoholba mártják a magányos perceket. Hiába állnak egymás mellett, valahogy a hangjuk a messziből szól, kicsit

meseszerűen, mintha nem is biztos hogy beszélnének egyáltalán. Nyáron minden nevetés édes, az ital hűs és bátorító, az ember minden kalandba azonnal belefeledkezne, de télen? Télen csak a mindent beborító hó van, halotti lepelként elborítva minden élni akarást, és csak a leghűségesebb párok állják ki a torkukat szorító nemtelen magányt.

Utálom a telet, hiába az szült. A leesett hóról pedig mindig a sok hülye vallás jut eszembe. Minden szépet és virágzót letakar a semmitmondó, szenteskedő fehér palástjával, de már egy ráejtett borcsepptől is romlottnak és piszkosnak hat az összkép. Hú, de utálom a telet, ajaj. Csak az vigasztal, hogy a jelenlegi állás szerint tényleg megint hirtelen jön majd a nyár egy pár napos "tavasz" után, és nagyon hamar elébe szalad a várakozásaimnak. Ez a gondolat fog vígasztalni, mikor a Borároson szarrá fagyok majd minden reggel. Remek, remek. Baaah! :D

Az oldalt nem hagytam el, blogolni is blogolok, de szeretném megvárni, amíg a gportál engedélyezni fogja a régebbi bejegyzések visszadátumozását. Szeretném a jövőben ebbe a blog modulba bepakolni a cirka 5-6 éves blogolásom rusnya nyomát, egy helyen látni mindent. Addig is a régi lj-men kuksolok, és reménykedem benne, hogy a gportál tényleg elő fog állni egy ilyen fícsörrel, kb mióta az lj-n láttam először évekkel ezelőtt, azóta erről álmodom. :D Na jó, talán túlzok, de tényleg marha jó lenne. Alig várom hogy a kézzel rajzolt design-al végleg elássam magam, mint hobbi designer

So, I've just given a pretty good advice a few days ago, can be read as above: 'Be your own best friend'. The rest is just my lack of humor, really. Anyways, what makes it so interesting, that today I had to realise that it was an advice from desitny or whatever you call it, so something you must to know, because some disappointing event is about to approach your shitty life to make it even more messy.

Juli, my friend is, well, not the best friend you can imagine if it comes to understand other people's feelings. She knows that I am in the very beggining of a big change - again -, and I asked her for her help, and there you go, she just texted me 'Oh, tomorrow [the day I need her help] I'll go to Vi's, and I am so happy I haven't seen her in a while blaaah blaaah blaah'.

Actually, Juli makes pretty awful comments on Vi's behavior, like why she skips college all the time, and whatnot while Vi is absent. And noooow, this shit happens. I am definitely not the one to jugde her but come on, this is just disgusting.

God bless the weak.

I mean myself of course.

Seriously tho, it was kinda sad, and I only blame myself, like I should have known that she will totally forget about me and my shit going on, so why am I so helpless? Well, good thing I already had this advice in mind, SO I do have plans on my own, and I want to fulfill them one by one all by myself.

My self-confidence sucks, and I really should have balls already (no, not THAT way) to make my moves on my own, but it seems here's my time to do so... I guess?

It seems we will go out on friday to some pub, but  honestly I don't really like pubs. They are dark, everyone's having cigarettes, the massive amount of smoke makes me kinda sick (and I am smoking, man!) and I just feel like an old hag. And I hate to feel like that. I prefer sitting in a crowd on the grass with sunshine above my stupid head and young people like me everywhere I can see. That's the way I am, I guess. The lifestyle which fits adulthood somehow seems to be unpleasant to me, something I just don't want to have. So, I hate pubs too. I fail, so damn well.

On saturday or sunday we will go to a teathre again, or so it seems, actually we were supposed to go last week, but Juli wasn't feeling well, so we skipped it. We shall see ~

Until next time. :]

PS. JEEEZ, I almost forgot! Mwhaha! The song of the post ~~~
Summer's son, you sweet refreshing thing you ~ <3

WOW I totally could find this on trilulilu, I mean I know this song for yeeears, but this is NOT licensed (yet), YAY!

Texas - Summer's son

I always get Near from Death Note in mind when I hear this one, lol even though he's kinda 'Winter's son' but he's refreshingness, he's sweetness fits SUMMER a lot more  or wait, SUNSHINE is the best to describe him. Oh Near, who would I be without you ;-;
Ok, maybe I'm just overdoing it here. Oh, well! Near is badass, thats what you totally should admit!

The amazing pic is drawn by the amazing miyanushi, click to check out her awesome gallery!

Im tired of telling the story
Tired of telling it your way
Yeh I know what I saw
I know that I found the floor

Before you take my heart, reconsider
Before you take my heart, reconsider
Ive opened the door
Ive opened the door

Here comes the summers son
He burns my skin
I ache again
Im over you

I thought I had a dream to hold
Maybe that has gone
Your hands reach out and touch me still
But this feels so wrong

Before you take my heart, reconsider
Before you take my heart, reconsider
Ive opened the door
Ive opened the door

Here comes the summers son
He burns my skin
I ache again
Im over you

Before you take my heart, reconsider
Before you take my heart, reconsider
Ive opened the door
Ive opened the door

Here comes the summers son
He burns my skin
I ache again
Im over you

Here comes the winters rain
To cleanse my skin
I wake again
Im over you

Here comes the summers son
He burns my skin
I ache again
Im over you

Here comes the winters rain
To cleanse my skin
I wake again
Im over you

Im over you

Lyrics from here, thanks!

Nos, neeem, még nem állok sehol Poe-t illetőleg, (bár a kötelezőt persze elolvastam) csak annyira akartam kitérni, hogy azért volt ahhoz érzéke  az öregnek, hogy jól be tudja vezetni egyes műveit.

"Qui n'a plus qu'un moment á vivre
N'a plus rien á dissimuler."

Quinault - Atys

Ezt bepötyögve azért megvan annak a különleges varázsa, ahogy a Google fordító minden egyes kis betű után végül tökéletesre fogalmazott fordítást ad. Azt hiszem nem hiába mondják, hogy az angol-francia de legfőképpen a francia-angol a Google Fordító legerősebb oldala. Mellesleg eszembe juttatta, hogy meg szeretnék tanulni franciául, hogy értékem is legyen azért, szimplán angollal messzire nem megyek, főleg nem angolhonban, és franciául is sokan tudnak, szükségem lesz majd mégegy nyelvre, majd meglátom.

Odaadom így elsőre a szép, Google Translate-es fordítását az idézetnek:

"Which has only moments to live
Has nothing to hide."

Quinault - Atys

Ugye milyen szép? Pont olyan régies, előkelő mint az eredeti. Anyám borogass. És most csak viccből, odadobom neki így a szép angol fordítást magyarul kérve az eredményt, mint valami büdös húst a már jóllakott kutyának:

"Amely csak pillanatok élni
Semmi elrejteni."

Quinault - Atys

Óóóó, igen. Néha hihetetlen elhinni, hogy van a Google Fordítónál magyarul kevésbé tudó fordító is, főleg így az angolhoz mérten vizsgálgatva az eredményt, de pedig van, a webfordítás még ennél is pocsékabb (s milyen kár, azt magyarra találták ki). Saját fordítás:

"Kinek csak pillanatai vannak hátra
Már nem rejteget semmit."

Quinault - Atys

Ezt csak így elsőre vágtam rá, de határozottan ilyesmi. Nyilván egy kis időráfordítással stílusban is paszentossá lehetne tenni, szebbre fogalmazni, de ez is mindent elmond.

Nem is a vacak fordítókról akartam zengeni, hanem arról, hogy Poe - attól eltekintve, hogy valószínűleg nem volt egészen százas - baromi jó ízléssel volt megáldva, nem csak jókat írt, de már érdekes alapmottókat illesztett a munkái elé. És komolyan... A fenti éppenséggel a MS. Found in a bottle előtt áll.

És héé, már szinte minden bejegyzésnek van zenéje, és lenne is egy új kedvencem, de az ide nagyon nem illik Így majd később mutatom meg.

Az alant hallható zene Edgar Allan Poe - A Dream within a Dream - Nocturne.
(Nem, Poe nem volt zeneszerző ^^ A "Dream within a Dream" című verse zenébe öntéséről van szó).