UZUMAKI

A Chakushin Ari dorama kapcsán felmerült a japán horror téma. Mivel igazán szeretem ezt a műfajt, és a Vortex több helyen is elég jó kritikát kapott, ezért megnéztem. Hát...

[!] A leírás spoilert NEM tartalmaz [!]

Szóval, több helyen is láttam, hogy - tévesen - kínai filmként van megjelölve, de biztosíthatok mindenkit, az egész japán. Ha jól néztem átlagos költségvetésű filmről van szó, ami igaz teljesen új ötlettel rukkolt elő, és magában hordozza a japánokra oly jellemző "őrült világ" atmoszférát - erről annyit érdemes tudni, hogy az alap para így minden képkockában ott van, "ijesztegetős" jelenetek nélkül, egy egyszerű rét képét nézegetve is átjárja az embert a félelem, mert az alaphangulat olyannyira nyomasztó; ez az egyik legmeghatározóbb japán kellék, amit ha ügyesen használnak, maradandó élményt okoz -, ami meg kell hagyni teljesen jól meg lett oldva, mégis, ha azt kérné valaki, mondjak egy japán horrort, amivel bizonyítom, hogy a felkelő nap országa a legprofibb a műfaj terén, nos, biztos nem a Vortex-et adnám az illető kezébe. Mint előzőleg említettem: a készítők tényleg sikeresen elhatárolódtak a Ringu óta olyan sablonossá vált szellemlányos ijesztegetéstől, és japán módra teljesen őrült ötletekkel álltak elő; de kevéssel, és néhol, leginkább a végefelé már olyan érzésem volt, hogy nem is horrort nézek, hanem valami beteg fantasy filmet.

Még a pozitívumaiként meg kell említenem, hogy az alaphangulatot más kellékekkel is tökéletesre varázsolták. A kameramozgás olyannyira sejtet egy-egy durva jelenetet, hogy már az ember kap is a szeméhez, közben kiderül, hogy sehol semmi. Több poén is később van csak lelőve a megtörténése után (mellesleg teljesen váratlanul, hogy a lehető legsúlyosabb szívelégtelenséget okozza), mellesleg, van még benne egy kis extra; a sejtetés, végig. Azt hiszem nem számít spoilernek, ha ezt megmondom micsoda: az égen, a felhők közt, a falon, mindenhol, láthatunk uzumakit (olyan spirális félét) kavarogni, de ebben a jutalomban csak akkor van részünk, ha nagyon odafigyelünk.

A történetnek füle-farka sajnos így sem volt, ugyanis az a két szereplő, aki utánajárt volna a dolgoknak, hogy értelmet adjanak a történteknek, meghaltak, így nem maradt más, mint egy bizarr film, aminek értelme így sajnos nem maradt. A szereplők igaz jól el lettek találva, bár a hátterükről vajmi keveset sem tudunk meg, kivéve a két főszereplőt. És ami őket illeti: a főszereplőknek azért jó színészeket illik szerezni, főleg, ha az egyik szemén át látjunk jóformán mindent. De sajnos valahogy a szereplőválogatáson elsiklottak a szakmai tudás felett, és így két nagyon gyér színészt kapunk a nyakunkba, akik még rendesen megijedni sem tudnak a legdurvább részeknél sem. Bár igaz, a szerepük szerint sem túl szívbajosak, egy végig zúzott (sorozatos parajelenetekkel tűzdelt) nap után lazán kiülnek a tóparta arról beszélgetni, hogy régen ott játszottak gyerekként.

A felnőtt színészek - és azok szerepe - már sokkal érthetőbb, és logikusabb, de ez sajnos őket sem menti meg, mert kb. senki indítéka nem derül ki, nem értjük, ki miért veti magát a rejtély után, és nem is fogjuk. Az sem derül ki, honnan is ered ez az átok, ami a kicsi várost sújtja, mit akar, és miért épp azokat érintette először, akiket (mellesleg hogyan?).

Az egész film olyan érzést kelt, mintha egy profi, ötletekkel teli csapat készített volna egy filmet egy nagyon gagyi, még a puhafedeles kiadást sem érdemlő forgatókönyvből. Bár igaz, ennek a kis könyvnek volt ugye újítása, az eddigi sablonoktól való elszakadási igénye nagyon érződik, ami sikerült is, de ezenfelül újat nem tudott mutatni. Nagy kár, mivel a Ringu óta hatalmas az igény végre egy filmre, ami hajlandó eldobni a "fekete, szembe lógó hajú kislány kergeti a szereplőgárdát" sablontól, mert jelenleg minden második japán horror ezt a szisztémát követi (és ami azt illeti, Kóreai kollégáik is áldozatul estek, bár ott azért született a műfajban hihetetlenül jó alkotás is, lásd: Tale of the two Sisters).

Kár, hogy a Vortex történetét illetően ennyire alul teljesített: ha rendesen kidolgozták volna a cselekményt, és a szereplőket is helyre tették volna, most bizony arról írnék nektek, hogy végre-valahára vége a Ringu korszaknak, és ismét az új ötleteké a mezőny, de sajnos nem ez történt. Kár, nagyon nagy kár, pedig a Vortexben már ott volt a követelőző igény valami újra. Aki még nem látta, és unja már Sadako ezredik új filmadaptációját, és kiéhezett valami újra, japánosra, az nézze meg, de azért ne számítson túl sokra. Egy kis újdonságnak elég a film, de többet nem tudott összehozni; a veterán japán horrorkedvelőknek viszont még így is csemege lehet.

Amúgy, ha jól látnak szemeim, van ebből valami manga változat is, de nem tudom melyik készült előbb.
Kép a mangából (nem durva, de spoiler):

(klikk a nagyobb méretért)

Képek a filmből:

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés